Kérdés és válasz az apasági szabadsággal kapcsolatban
Releváns jogszabályok:
- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
- az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet
A korábban apasági pótszabadság elnevezéssel illetett távolléti formára vonatkozó szabályozás megújítására 2023. január 1-től került sor a magyar munkajogban, az ún. „munka-magánélet” uniós irányelv (a továbbiakban: irányelv) hazai jogba való átültetése folytán. Immár az apák némileg módosult néven – „apasági szabadság” –, tehát a pótszabadságok rendszeréből kiemelve, meghosszabbított időtartamban, megváltozott díjazási és pontosított kiadási szabályok mellett tölthetnek néhány napot a családjukkal. Cikkünkben 8 kérdés és 8 válasz formájában tekintjük át, melyek a legfontosabb tudnivalók az apasági szabadsággal élni kívánó munkavállalók és munkáltatóik számára.
1.) Hány napra, és milyen díjazással jár az apasági szabadság?
A korábbi öt munkanap helyett az új szabályok szerint tíz munkanapra jár az apasági szabadság. Ez tehát nagyjából két hét fizetett távollétet jelent. Teljes díjazás azonban csak az első öt munkanapra jár (a távolléti díj 100 %-a), a második öt munkanapon már csak a távolléti díj 40 %-a illeti meg az apákat. A második hét igénybe vételét ezért vélhetően anyagi okból sokan megfontolják, vagy ha egy hét otthonlét még nem elegendő, helyette inkább a teljes díjazással járó szabadságot is választhatják az éves szabadságkeretük terhére.
Az apasági szabadságra a munkavállaló abban a tragikus esetben is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
2.) Jogosult-e az örökbefogadó apa is apasági szabadságra?
Igen. Az apasági szabadság jogosultja a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező örökbefogadó férfi is lehet.
3.) Ki mondja meg, mikor vehető igénybe az apasági szabadság?
Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni azzal, hogy azt a születést követő második hónap végéig – örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig – vehető ki. Családonként eltérő, hogy az apa jelenlétére mikor van nagyobb szükség: a szülés körüli napokban, amikor az édesanya – tipikus esetben – kórházban tartózkodik, és a nagyobb testvéreket el kell látni, vagy majd csak néhány nappal később, amikor a baba már hazaérkezik. A munkáltatónak nincs beleszólása abba, hogy az apa miként ossza be a távollétét. E körben is köti azonban a feleket az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. Mivel a szülés időpontja jellemzően előre nem ismert, a munkáltatónak adott esetben ahhoz is alkalmazkodnia kell, ha az apa egy éjszakai szülés esetén hajnalban közli, hogy otthon maradna. Azonban az apától is elvárt, hogy figyelemmel legyen a munkaszervezéshez kapcsolódó érdekekre, és minél hamarabb közölje, mikor kívánja igénybe venni az apasági szabadságot (pl. programozott időpontú szülés esetén ennek időpontja már előre ismert lehet).
Az apa kérésének megfelelő kiadás szabályát egészíti ki az a rendelkezés is, hogy az apasági szabadságot nem kötelező az esedékesség évében (tárgyévben) kiadni. Ha a jogosultsági idő túlnyúlik a naptári év végén (novemberi, decemberi születésű babák esetén), az apasági szabadság maradék része a következő évre átvihető.
A kivétel munkavállaló által való ütemezésének korlátját jelenti, hogy az apasági szabadságot nem lehet elaprózni: legfeljebb két részletben igényelhető.
4.) Átvihető-e a következő munkáltatóhoz a ki nem adott apasági szabadság?
Az apasági szabadság személyhez, és nem munkaviszonyhoz kötődik. Amennyiben az apa éppen a jogosultsági idő alatt vált munkahelyet, és még nem tudta kivenni az apasági szabadságát, úgy annak maradvány része a következő munkáltatónál is felhasználható. A munkaviszony lezárásához kapcsolódó ún. foglalkoztatási igazoláson ezért a (volt) munkáltatónak fel kell tüntetnie, a munkavállaló mennyi apasági szabadságot igényelt a tárgyévben. A ki nem adott apasági szabadságot ennek megfelelően – az alap- és pótszabadságtól eltérően – megváltani sem kell a munkaviszony végén.
5.) Arányosítják-e az apasági szabadságot, ha a munkavállaló évközben lép be az céghez?
Nem. Az apasági szabadság személyhez köthető volta miatt év közben kezdődő munkaviszonynál sem kell arányosítani az apasági szabadságot, hanem annak teljes tartama jár a gyermek születéséhez kapcsolódóan, függetlenül attól, hogy mennyi ideje illetve naptári év hányadában áll fenn a jogviszony. Év közben lezáruló munkaviszony esetén sem kell arányosítani az apasági szabadságra való jogosultságot, hanem annak fel nem használt része – az előző pontban foglaltak szerint – a következő jogviszonyban felhasználható jogosultsági időn belül.
6.) Elhalaszthatja vagy megszakíthatja-e a kiadott apasági szabadságot a munkáltató?
A szabadságot a törvény szerint munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén el lehet halasztani vagy megszakítani. Ez a szabály azonban nem alkalmazható az apasági szabadságra. A kérésnek megfelelő időpontban való kiadás szabályával összhangban a munkáltató az említett, súlyos indokok esetén sem halaszthatja el, vagy szakíthatja meg az apasági szabadságot.
7.) Élvez-e az apasági szabadságot igénybe vevő munkavállaló valamilyen munkajogi védelmet?
Igen, kétféle munkajogi védelem illeti meg az apasági szabadságot kivevő, vagy ezt szándékozó szülőt annak érdekében, hogy a távollét lehetőségével élő apának ne kelljen amiatt aggódnia, hogy amíg családjával foglalkozik, munkahelyén ezért őt hátrány érheti.
Egyrészt az apasági szabadság is felmondási tilalmi időszaknak minősül, vagyis a távollét alatt jogszerűen nem szüntethető meg a munkaviszony a munkáltató részéről felmondással. A felmondási tilalom nem terjed ki a munkaviszony-megszüntetés más eseteire (tehát pl. próbaidő alatti vagy szankciós jellegű azonnali hatályú felmondásra, közös megegyezésre).
Másrészt az indokolás nélküli megszüntetések esetén speciális munkajogi védelem jár az apasági szabadságot igénybe vevőknek. A munkáltató – a munkavállaló kérelmére – ilyenkor indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát (pl. a próbaidő alatti, azonnali hatályú felmondását), ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére az apasági szabadság, miatt került sor. A munkavállaló az indokolást a megszüntető jognyilatkozat közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli. A munkavállaló az indokolás közlésétől – vagy a határidő eredménytelen lejártától – harminc napon belül fordulhat munkaügyi perben eljáró bírósághoz a megszüntető nyilatkozat jogellenességét állítva. Ilyen perben a munkáltatónak kell helytállnia azért, hogy az elbocsátásra nem az apasági szabadsággal összefüggésben került sor.
Az irányelvvel összhangban való értelmezés megköveteli, hogy a munkajogi védelem a fentiek szerint azon apákat is megillesse, akik csupán igényelték, de – bármely okból – nem vették igénybe az apasági szabadságot.
8.) Milyen adminisztrációs kötelezettségei vannak a munkavállalónak és a munkáltatónak az apasági szabadság igénybevételével és az azzal összefüggő költségek megtérítésével kapcsolatban?
Az apasági szabadságra járó díjazást valójában nem a munkáltatónak kell állnia, hanem a távolléti díj és a kapcsolódó közteher megtérítését igényelheti a központi költségvetésből. Külön kormányrendelet rendezi az ezzel összefüggő adminisztrációs kötelezettségeket. Eszerint a munkavállalónak – a jogszabályban felsorolt nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségei mellett – munkáltató részére be kell mutatnia
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,
b) örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy
c) a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak a hiteles papíralapú másolatát.
A munkáltató az apasági szabadság igénybevételéről a jogszabályban meghatározott tartalommal nyilvántartást vezet. A munkáltatónak a munkavállalót megillető apasági szabadsággal összefüggő költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania.